Az i'tikáf nyelvileg nézve valamihez való ragaszkodást jelent; vallásjogi értelemben pedig: szándékkal istenszolgálatként és Allahhoz való közeledés céljából a mecsetben maradást jelenti. A szándék és a mecsetben maradás az i'tikáf pillérei.
Az i'tikáf szunna (ajánlatos), hiszen Allah Küldötte (béke legyen vele) megtette. A két hiteles gyűzteményben említva van, hogy a próféta (béke legyen vele) i'tikáfot végzett, és a kortársai is ezt tették vele együtt.
Aishah - Allah legyen vele megelégedve- azt mondta, hogy: "A Próféta (béke legyen vele) bent szokott maradni a mecsetben (i'tikáf-ot végzett) Ramadán utolsó tíz éjszakájában, amíg Allah a Magasztos Magához szólította, majd őutána feleségei is bennmaradtak."
(Al-Bukhari, Muszlim)
Forrás:
A böjtölés könyve/ [összeáll. Dr. Shubail Mohamed Eisa]. -Komló: MME, 2004.
